Hegységképződés
A hegységképződés
- hegység
- 500 méternél magasabb
- hegygerincek és hegycsúcsok
- völgyek
- medencék
- fennsíkok
- fajtái:
- középhegység (általában nem jegesedett el)
- 500-1500 m
középhegyvidék
középhegység
- magashegység (gyakran eljegesedett)
- 1500 méternél magasabb
- Kárpátok
- Alpok
- létrejöttük
1. - a rideg kőzetben törésvonalak (litoklázisok) keletkeznek (húzó- és nyomóerők hatására)
- rög: elmozdult kőzettömeg (felfelé vagy lefelé) a vetősíkok (vetőtükrök) mentén
- vetődés jön létre
- vetődéses formák:
- sasbérc
- árkos beszakadás
- lépcsős vetődés
- medence forma
- röghegység jön létre
2. – a képlékenyebb kőzetek nyomóerők hatására meggyűrődnek
- redők keletkeznek
- redőteknő (szinklinális)
- redőboltozat (antiklinális)
- állóredő
- szimmetrikus, ha a redőszárnyak azonos meredekségűek
- aszimmetrikus, ha a redőszárnyak eltérő meredekségűek
- ferderedő
- fekvőredő
- takaróredő (áttolt redő)
- gyűrthegység jön létre (pld.: Kárpátok nagy része)
3. – a mélyből kőzetolvadék jön a felszínre
- vulkáni kúp épül fel
- magmakamra (magma)
- kürtő (magma)
- kráter
- gőzök és gázok
- hamu és törmelék
- láva
(rétegvulkán)
- vulkáni hegység jön létre
fejlődésük
- kiemelkednek
- közben már kopnak a külső erők által
- víz
- szél
- jég
- változik
- formakincsük (vulkáni kúpból vulkánroncs lesz)
- a magasságuk (magashegységből középhegység lehet)
- szerkezetük
- belső erők hatására feltöredezhetnek, átkristályosodnak
- gyűrt hegységből töréses gyűrthegység lehet
- vulkáni hegységből töréses vulkáni hegység lehet