A Föld felszínének közel háromnegyed részét víz borítja. A legnagyobb vízfelületek az óceánok és a tengerek. Ezek összessége a világóceán vagy világtenger. Az óceánok és tengerek gazdag táplálékforrások, ásványkincs-lelőhelyek (pl.: földgáz, kőolaj) és nagyon jó hőtárolók.

Az óceánok és a tengerek aljzata ugyanolyan alakzatokkal (hegyekkel, völgyekkel, síkságokkal) tarkított, mint a szárazföld. Az óceánok és a tengerek vizei állandó mozgásban vannak. Ezek a következők:

      hullámzás: a levegő mozgása (a szél) idézi elő,

      apály-dagály jelenség: a Föld és a Hold közötti vonzóerő miatt jön létre (6 óránként váltakozik),

      tengeráramlás: az állandó légáramlás miatt nagy víz-tömegek helyeződnek át nagy távolságokra. A tengeráramlat lehet hideg és meleg.

 

 

Hideg és meleg tengeráramlatok a Földön

 

 

A Csendes-óceán

A Csendes-óceán a Föld legnagyobb (a Föld területének kb. harmadát foglalja el) és halászati szempontból a legjelentősebb óceánja (a világon kifogott halmennyiség felét adja). Nevét Magellántól kapta, aki világkörüli expedíciója során a Csendes-óceánban egyetlenegy alkalommal sem került viharba.

 

 Legmélyebb pontja a Mariana-árok (10 924 m mély).

 Körülveszi: Amerika, Antarktisz, Afrika és Ázsia.

 A Csendes-óceánban nagyon sok sziget található. Ezeket együttesen Óceániának nevezzük.

 Óceánia részei: Melanézia, Mikronézia és Polinézia.

 

Az Atlanti-óceán

 

 

 

Az Atlanti-óceán az európaiak számára a legfontosabb óceán. Több mint 1000 évvel ezelőtt a vikingek, később a középkori felfedezők hajóztak át rajta.

 

 Az Atlanti-óceán észak-déli irányban húzódik a Közép-atlanti-hátság. Legmélyebb pontja a Puerto-Rico-i árok (8648 m mély). A tengeráramlások közül a legjelentősebb a meleg Golf-áramlat.

 A világ halkitermelésének egyharmada származik innen. Nagy az áru- és személyszállító forgalma. 

 Körülveszi: Európa, Afrika, Antarktisz és Amerika.

 

Az Indiai-óceán

 

 

Az Indiai-óceán a Föld legmelegebb és legsósabb óceánja.

 Legmélyebb pontja a Jávai-árok (7450 m).

 Legnagyobb szigete Madagaszkár, amely Afrikától keletre található.

 Az Indiai-óceán északi részére jellemző a monszun éghajlat:

      nyáron az óceán felől nedves levegő áramlik a szárazföld fölé (nyári monszun),

      télen a szárazföld felől hideg és száraz levegő áramlik az óceán fölé (téli monszun).

 Nagy jelentősége van a Perzsa-öbölben folytatott kőolaj-kitermelésnek.

 Körülveszi: Amerika, Antarktisz, Afrika és Ázsia.

 

 

 

A Jeges-tenger

 

A Jeges-tenger (vagy Északi-jeges-tenger) a Föld legkisebb és leghidegebb óceánja. A Jeges-tenger közepén található Földünk legészakabbi pontja: az Északi-sark.

 Az Északi sarkvidék (Arktisz) közepén helyezkedik el.

 Egész területe a hideg éghajlati övben terül el.

 Télen csaknem az egész területét jégtakaró fedi.

 Peremtengerein fontos a halászat, ahol jelentős hajó-forgalom is van. 

 Körülveszi: Amerika, Európa és Ázsia.