16.03.2020.
Téma: Demográfiai folyamatok a világrendszerben
Az óra témája: A világ népessége. Népességszám, demográfiai politika
Javaslatok a téma feldolgozásához:
- A tankönyv elméleti anyagának tanulmányozása 20.§ 70-82 oldal.
- Írd le a füzetedbe a vázlatpontokat a könyvből,
- Jegyezd fel a fontosabb kifejezéseket és tanuld meg!
- Válaszolj a1-3 kérdésekre a 83. oldalon! /Használd a google tantermet/
A demográfia az emberi populációdinamikával foglalkozó tudomány. Kiterjed a népesség méretére, szerkezetére és eloszlására, valamint a születések, halálozások, vándorlás és öregedés hatására történő változására. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egyes – oktatási, nemzetiségi, vallási vagy etnikai szempontok alapján lehatárolt – csoportjaira. A legtöbb országban a közgazdaságtan vagy a szociológia egy ágának tekintik és foglalkozik vele a hadtudomány is. A formális demográfia vizsgálódását leszűkíti a népesedési folyamatok mérésére, míg a tágabb értelemben vett népesedéstudomány a népességet befolyásoló gazdasági, társadalmi, kulturális és biológiai folyamatok összefüggéseit is vizsgálja.
Korfa
A lakosság nemenkénti korelosztását ábrázoló (adott esetben a családi állapottal kiegészített) grafikont szokás korfának nevezni.
A nemzetközi szóhasználat ”population pyramid”-nak hívja. Mindkét elnevezését jellegzetes alakjáról kapta, tudniillik a kormegoszlási grafikon -elsősorban a természeti népeknél- piramisra vagy fenyőfára emlékeztethet.
A korfa egy adott népesség nem és kor szerinti megoszlását oly módon mutatja be, hogy az egyes korévekhez (vagy korcsoportokhoz) tartozóan jobboldalon a nők, baloldalon a férfiak számát ábrázolja egymásra helyezett szalagdiagramok formájában.
Háromféle korfa-típust különböztetünk meg, ahol a korfa formája az adott népesség korstruktúráját is jelzi.
- Piramis alakú korfa: a növekvő népesség korfája – itt széles az alap, ami fölfelé gyorsan keskenyedik, hisz sok a fiatal és magas a halandóság (alacsony a születéskor várható átlagos élettartam). A korfa tradicionálisan ilyen, ez jellemző ma a természeti népekre, a fejlődő országokra.
- Harang alakú korfa: a stagnáló népesség korfája – itt a fiatalok és a középkorúak aránya közel egyformán magas, a korfa csak az idős népességnél keskenyedik el és veszi fel jellegzetes, haranghoz, méhkashoz hasonló formáját.
- Urna vagy hagyma alakú korfa: a fogyó népesség korfája – ez keskeny alapú, felfelé kissé szélesedő forma, amit a fiatalok arányának csökkenése, az idősek arányának növekedése okoz (magas születéskor várható átlagos élettartammal). Ilyen korfával rendelkezik sok fejlett ország, többek között Magyarország is.
A népességszám mutatói:
Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti.
Pl: Ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor a természetes szaporodás = 450.000 - 120.000 = 330.000 fő
Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt:
1. Kr.e. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte.
2. A XVIII. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom).
3. A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek, így itt is javultak az életkörülmények, a közegészségügyi ellátás, ezáltal a halálozások jelentős mértékben csökkentek, viszont a születések száma továbbra is magas maradt. Mindezek következtében egy addig nem tapasztalt mértékű népességnövekedés zajlott (zajlik) le ezeken a területeken, például Kelet-Ázsiában, Afrikában (második demográfiai forradalom). Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte, amit népességrobbanásnak nevezünk.
A fejlődő országokban a demográfiai átmenet időszaka később következett be, a XX. század második felében még mindig magas a születések száma és ez csak lassan mérséklődik, ugyanakkor a halálozási arány lecsökkent. Ez okozza a népességrobbanást. A világ népessége így csak később jut majd el az alacsony születési és halálozási arányú stagnálás állapotába. A prognózisok szerint a XXI. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ népessége.
Forrás:
Sárfalvi - Tóth: Földrajz I.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz
https://www.havassyandras.com/tarsadalomfoeldrajz/korfa
https://www.ksh.hu/interaktiv/grafikonok/vilag_nepessege.html
https://www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/3nepfoldnepes.pdf
